Mese
Csodás elemeket tartalmazó kitalált történet.
Jellemzői.
– fantasztikus, csodás elemek
– időben és térben fiktív
– hősei elvont típusok (öreg király, obsitos, legkisebb királyfi…)
– hősei képzeletbeli figurák (óriás, tündér, boszorkány…)
– a szereplők fantasztikus tulajdonságokkal rendelkeznek (beszélő állatok, szél…)
– kétpólusú világkép (pozitív főhős – negatív ellenség)
– mindig a jó győz, a gonosz megbűnhődik
A mese szerkezete
I. Előkészítés
II. A cselekmény kibontása
1. Baj történik
2. Vándorút
3. Fordulópont
III. Megoldás
Mesehősök
SEGÍTŐ
ADOMÁNYOZÓ HŐS MÁTKA
ELLENSÉG
Mesekezdő formula
A mesék elején a mikor? és a hol? kérdésekre ad választ. Ezek a mese világába vezetnek. Azt fejezik ki, hogy képzeletben bármi megtörténhet. Valóságos téren és időn kívülre helyezi a történetet. A mesekezdő formula változtatható, nem tartozik szorosan a mese eseményeihez.
Állatmese
Tanító mese vagy fabula.
Szereplői állatok, de emberi tulajdonságokkal rendelkeznek.
Részei:
I. Rövid történet
II. Az ebből levonható tanulság.
Formája lehet vers és próza is.
Eredetmese
Célja és feladata, magyarázatot adni a világ jelenségeire.
Csalimese:
Terjedelme rövid. Akkor szokták mondani, amikor a mesemondó már belefáradt a mesélésbe, s szeretné abbahagyni. A mesemondó legtöbbször úgy fog hozzá, mintha valami nagy, igazi mesét ɫészülne elmondani, de egy váratlan fordulattal befejezi a mesét- ekkor veszik észre a hallgatók, hogy lóvá tették őket.
Alliteráció = betűrím
<latin>,
Jelentése: betűismétlés.
Ugyanaz a betű ismétlődik az egymást követő, vagy az egymáshoz közel álló szavakban.
Beszélő név
A név utal a szereplő valamilyen tulajdonságára: származás, foglalkozás, külső vagy belső tulajdonság.
Megszemélyesítés
Olyan szókép, amely állatokat, növényeket, természeti jelenségeket, élettelen dolgokat emberi tulajdonsággal ruház fel.
Vers
<latin>
Jelentése: fordulat, visszatérés
Eredeti jelentése: az eke fordulata, a barázda nyoma
Átvitt értelemben: verssor
Az irodalmi művek megjelenési formája. Olyan szöveg, amelynek hangzásbeli vagy írásbeli kötöttsége van, azaz valamilyen ritmusa. Megjelenési formáját szabályos hosszúságú sorok jellemzik.
Próza
Kötetlen folyamatos beszéd és írás. Minden kötöttségtől (pl.: rím, ritmus) mentes. A mindennapi életben, a tudományos művekben, az irodalomban alkalmazott forma.
Az irodalmi igényű műveknek viszont szintén megvannak a maguk szabályai.
Népköltészet
– szerzője ismeretlen
– szóban terjed
– közösségi alkotás
– több változata van
Műköltészet
– szerzője ismert
– írásban terjed
– egyéni alkotás
– egy változata van
A mesék csoportosítása
| A mese címe | fajtája | eredete | formája |
| A kakas meg a pipe Jakab meg a zab |
láncmese | népköltészet | próza |
| Aiszóposz: A békák Aiszóposz: A csalogány és a sólyom |
állatmese | műköltészet | próza |
| La Fontaine: A róka és a holló | állatmese | műköltészet | vers |
| A nyúl meg a tavaszi hó Az őz meg a teknős |
eredetmese | népköltészet | próza |
| Fehérlófia | hősmese | népköltészet | próza |
| Tündérszép Ilona és Árgyélus | tündérmese | népköltészet | próza |
| Puskin: Mese a halászról és a kis halról | tündérmese | műköltészet | vers |
| Nemes Nagy Ágnes: Jeromos, a remeterák | novellamese | műköltészet | vers |
| Andersen: A teáskanna | novellamese | műköltészet | próza |
| Csalimese Hazug mese |
tréfás mese | népköltészet | próza |