8. osztály

Az író kisdiákkorának első nagy élményét, a debreceni kollégiumban töltött négy és fél év emlékét örökíti meg a regényben. A történet kezdete: 1892, színhelye Debrecen, s benne a nemzeti nevelés fellegvárának tartott református kollégium. Nyilas Misi, a regény hőse, egy Tisza menti faluból érkezik ide. Útravalója a gyermeki hit, bizalom és tisztelet az emberek iránt. Hamarosan csalódnia kell: észreveszi, hogy az emberek se nem jók, se nem becsületesek, nincs nyugalom, csak állandó versengés, amelyben a jóság és a becsület: hátrány. Misi balsorsát egy lutricédula ellopása miatti hamis vád teljesíti be. S bár a befejezés látszólag megnyugtató, a mű zárómondatai sejtetik, hogy az átélt csalódás örök nyomot hagy a gyermekben.

Ez a könyv egy csitri lány teljesen konvencionális naplója is lehetne, ha minden sorára nem vetne sötét árnyékot a történelem. Anne Frank kontra fasizmus – valahogy így jelentenék be ezt az ügyet a nemzetközi bíróságon. Egy kamasz életét, testi serdülését, bontakozó érzelmeit, nyíló szellemét csúfolja és becsteleníti meg a náci rémuralom. A hátsó traktus – ez volt a holland nyelven írt napló első kiadásának a címe – egy amszterdami épületben az a búvóhely, ahol a német diáklány nyolcadmagával több mint két évet élt kiszolgáltatva. Könyvét a Gestapo által feldúlt házban, a padlón szétszórt holmik alatt találták meg, és újra elolvasni ma is aktuális.

Bobby Philips már korábban is érezte néha úgy, hogy láthatatlan. Például, ha rámosolygott egy roppant népszerű, szép lányra, és az valósággal keresztülnézett rajta. De mi történik, amikor ez a tökéletesen normális középiskolás fiú egy reggel a fürdőszobában kilép a zuhany alól, és nem látja magát? És ez nem a képzelete játéka. Bobby nem akart láthatatlanná válni, az egész csupán megesett vele.

Az a legrosszabb az egészben, hogy erről senkivel sem beszélhet anyán és apán kívül. Esete rögtön minden lap címoldalára kerülne. Időre van szükség, hogy valami kiutat találjanak.Mert addig Bobby számára nincs se iskola, se barátok, se a megszokott élete. Addig ő nem létezik, eltűnt.

És akkor Bobby egy szép napon a könyvtárban találkozik Aliciával. A lány vak, és a fiú nem tehet mást, szóba áll vele, aztán a bizalmába fogadja. Kettesben indulnak neki, hogy kiderítsék, miért vált láthatatlanná Bobby.

Mélyen az erdőben húzódik meg a badányi vízimalom, amelyben két gyermek él a múlt század közepén, Panni, a molnár kislánya és Matyi, a szolgálatba szegődött árva molnárinas. Ahogy nőnek, szenvedélyes szerelem támadt a két fiatal között, amely keresztezi a család házassági terveit. Hogyan küzdenek meg a fiatalok a boldogságukért a gyilkosság gyanújával börtönbe csukott fiú, s az új erdészsegéddel tervezett házasság ellen tiltakozó lány. A természet fenséges panorámája környezi a fiatalok romantikus szerelmét, amelyet a tőle megszokott finom lírával rajzol meg az író.

Egy gyerekcsapat kerül egy lakatlan szigetre, közösség alakul, hagyományok teremtődnek, vezért választanak. Kibontakozik egy ésszerű közösségi életmód, de lassan vad ösztönök jutnak felszínre, szenvedélyek támadnak a fegyelemalkotta szokásrendre. Az ésszerű közösségi magatartást kikezdi az uralom vágya, az emberi és nemes hagyományokat vad rítusok váltják fel, s felülkerekedik a gyilkolás őrülete.

„Nagy ​nap ez a mai. Mától fogva megtanulod, hogy magad boldogulj az élet zavaros örvényében…”

Lu Sze-jen még csak tizenegy éves, nem csoda, ha csupán annyit ért ebből a szívtelen kijelentésből, hogy mostantól semmi sem lesz olyan, mint eddig volt. Így kezdődnek egy kínai kislány kalandjai, aki a nagyvárosba kerül, és egy ismeretlen világban kell helytállnia, ahol csak a saját leleményességére számíthat. Ebben a mesében nincs se kínai nagy fal, se olimpiai készülődés, csak egy melegszívű, szeretetéhes kislány, akit egyik napról a másikra elszakítanak a családjától, a falujától, és olyan világba kerül, amely legalább annyira új a számára, mintha egy idegen földrészre csöppent volna. Egy gyerek magára marad az ismeretlen felnőttek közt, nem bízhat mások segítségében, csak a saját erejében, kitartásában, álmaiban. Nem törődik bele a helyzetébe, nem adja föl a reményt, hogy egyszer újra hajóra szállhat, és hazajuthat az övéihez.

Marie Claire (azaz Patkány) egy különleges, vagány kamaszlány, aki bátyjával, Bobbal és az édesapjával él. Az apa halála után Marie Claire-re és Bobra állami gondozás vár, ám hogy ezt elkerüljék, inkább New Yorkba indulnak, hogy fölkutassák sosem látott nagybátyjukat. Gregory Hughes regénye napjaink nagyon is hétköznapi New Yorkjába kalauzolja el az olvasót, ami a valóságban egyszerre fantasztikus és veszélyekkel teli. Marie Claire-t és Bobot azonban nem kell félteni: a Central Parkban töltik az éjszakákat, és a legpuccosabb szállodába lógnak be kávézni. Megismerik a környéken lakó hajléktalanokat, új barátságokat kötnek, s a kalandok közben életre szóló tapasztalatokat szereznek. Bizony, azzal is szembe kell nézniük, hogy jó és rossz embereket egyaránt az útjukba sodorhat az élet, és nem biztos, hogy az utazás ott ér véget, ahol eredetileg tervezték…

A tízéves gyermek Karinthy bölcs szemlélődéssel, érett humorral veszi tudomásul a felnőttek, a tanárok, sőt a pajtások hibáit, erényeit is, szívvel-lélekkel él az iskolában, az osztályban, s bár mulat mindenen, mégis nagyon komolyan, halálosan komolyan veszi az egészet. Ez derül ki a naplójából, amelyre az irodalomtörténészek nemrégen bukkantak, s amely igazolja a “Tanár úr kérem”-nek, ennek az örökbecsű írásnak érzelmi keletkezését. Az osztály a legfőbb jó, soha annyit nem lehetl nevetni, soha annyira nem lehet félni, mint ahogy azt az ember az osztályban tette. Az ember egy életen át nosztalgiával gondol vissza a hajdani örömökre, szorongásokra. S hogy mennyire hiteles élmény Karinthyé, bizonyítja az, hogy az emberek változnak, az iskolák, a diákok cserélődnek, de ez az élmény a ma gyereke, felnőttje számára ugyanolyan friss erővel hat, épp olyan aktuális, mintha mostanában történt volna meg, s éppen vele.

A tizenkét éves Jonas olyan világban él, melyben nincs igazságtalanság, éhezés, erőszak, nincsenek kábítószerek, a családok életében is teljes a harmónia. Ezt a tökéletesnek tűnő társadalmat a bölcsek tanácsa vezeti. Ők azok is, akik a tizenkettedik évüket betöltő fiúk és lányok egész életre szóló pályát kijelölik, egy évente megrendezett ceremónián. Történetünk hősét valami egészen egyedi feladatra tartják alkalmasnak. Miközben egy különös öregember felkészíti őt hivatása betöltésére, Jonas előtt tárul fel, milyen titkok lapulnak az őt körűlvevő világ békéje mögött. A fiú vakmerő tettre szánja el magát.

A tizennégy éves Avalon pompásan érezte magát a bőrében, egészen addig, amíg új iskolába nem került. Arra persze számított, hogy egy kis időbe telik, amíg beilleszkedik, de arra nem, hogy valaki a világhálón valóságos háborúba kezd ellene, és nagyon sokan felülnek a becsületébe gázoló szavaknak. Lehet-e félvállról venni a nyilvánvaló hazugságokat? Segíthetnek-e a szülők vagy csak még kínosabb helyzetbe kerül, ha beavatja őket? Avalon csak egy-két új barátra támaszkodhat, miközben az ismeretlen rágalmazó újabb és újabb támadásokat indít a neten…

Állandó a veszekedés a szülőkkel a telefon miatt. Ennek véget kell vetni! Hanna a születésnapjára kap egy saját mobiltelefont. A barátnői – Kati és Mila – emiatt egy kicsit irigykednek rá. Egy napon Hanna telefonja megszólal. Az ismeretlen hódoló egyszer énekel, máskor szaval, később SMS-eket küld. Csaknem mindennap és minden éjjel jelentkezik, így Hannának nincs többé nyugta tőle. A három lány tanácstalan, nem tudják, ki lehet a névtelen telefonáló. Mila Marcusra tippel, Kati Tobiasra. Hannának viszont más jelöltjei vannak…

A tizenegy éves Alex szeretteit Varsó szigorúan őrzött zsidó negyedéből elhurcolják a német megszállók. A kisfiú az utolsó pillanatban bemenekül egy romos házba. Ide várja vissza apját, miközben minden bátorságára és leleményességére szüksége van, hogy túlélje a túlélhetetlent.

A Tóték, melynek színpadi változatát a világ számtalan színházában játszották vagy játsszák, az abszurd történetbe vetített társadalom- és világszemlélet kivételes eredménye. Remekmű. A hegyvidéki falu tűzoltójának komikumot és tragédiát társító története, mely 1944-ben játszódik, múlhatatlan művészi érvényű tiltakozás az embert megszégyenítő, megalázó zsarnokság és ostobaság ellen.

A 12 éves Angel Morgannek hirtelen kell felnőnie. Anyja eltűnik, idős nagyanyjánál felejti őt és kisöccsét. Mindhármukról a kislánynak kell gondoskodnia, titkolva helyzetüket a külvilág elől. Angel számára csak egyvalami nyújt némi vigaszt: barátságot köt egy idegennel, aki a csillagokat tanulmányozza távcsövével, s őt is tanítgatni kezdi az égbolt titkaira. Ezek a szép esték azonban csak rövid időre feledtetik a konzervételek, az örökös házimunka egyhangúságát. Miként talál kiutat Angel e mindannyiuk számára reménytelen helyzetből? – ezt meséli el Katherine Paterson lebilincselő regényében.

A tizenhárom éves Brian Robeson egymotoros kisrepülőn utazik, hogy meglátogassa édesapját, amikor a gép lezuhan. Hirtelen egyedül találja magát a kanadai vadonban, és a ruháján, a szakadt széldzsekijén kívül nincs egyebe, mint egy fejsze, amit az édesanyjától kapott ajándékba. Kétségbeejtő helyzetét tovább nehezíti, hogy lelkét egy szörnyű titok nyomja – amely szülei válása óta nem hagyja nyugodni. De most Briannek nincs ideje se haragra, se önsajnálatra, se elkeseredettségre – minden tudására, eltökéltségére és bátorságára szüksége van ahhoz, hogy életben maradjon.

A tizennégy karátos autónak két hőse van: egy autó, melynek alváza aranyból készült, és a dilettáns sofőr, aki a szó szoros értelmében tűzön-vízen száguldozik ezzel a csodálatos géppel. A szokásos személycserék, eltűnt és visszatérő holttestek és ájultak, feje tetejére állított, de szellemes ötletek halmaza adja a regényt.

Mikor a tűzrőlpattant angol lány, Ellie egy franciaországi nyári táborozás alkalmával találkozik a magabiztos német Riekével, állandó versengés alakul ki közöttük. S ami még ennél is rosszabb, hogy Marc mindkettőjüknek csapja a szelet. Elie és Rieke mindaddig ellenséges e-maileket vált, míg rá nem döbbennek, hogy mindkettőjük életében vannak nagyobb problémák is, mint ez a flörtölő francia fiú. Lehet vajon ekkora távolságból segíteni egymásnak? Adhatók-e így valamirevaló tanácsok? S képesek…

Carla a széltől is óvott, ünnepelt tinisztár, így elég kicsi a valószínűsége, hogy közelebbi kapcsolatba kerüljön egy büntetőtáborból szabadult fickóval. Egy különös helyzet mégis így hozza. Két srác – gúnynevükön: Hónalj és Röntgen – együtt ásták a gödrök végtelen sorát a Zöldtó Táborban, s most jegyüzérkedéssel szeretnének némi pénzre szert tenni. Megy is minden, mint a karikacsapás, jó áron túladnak a Carla-koncert jegyein. Röntgen egy rossz húzása miatt azonban Hónalj majdnem újra rendőrkézre kerül, s Carla az, aki kimenti szorult helyzetéből. Egyikük sem sejtheti, hogy életük eztán már sosem lesz a régi…

A 16 éves Ábel, a havasi pásztor, a népmesei ihletésű főhős, aki gyermeki szabadságának elvesztését nem hajlandó tudomásul venni, sok veszélyes helyzetbe kerül, de mindig helytáll, akár a természet erőivel, akár a korabeli hatalmasságokkal kerül is szembe. A fél esztendeig tartó próbatétel után felhagy a pásztorkodással, és hű kutyájával, Bolhával együtt elindul az igazság keresésére: “a szegények és az elnyomottak zászlaját fogom örökké hordozni, bármerre vezéreljen is az utam” – mondja a regény befejező soraiban.