Biológiai és kognitív fejlődés 9-12 éves korban

Nemcsak a pedagógus, hanem a szülő elvárásai is sokrétűek az iskolába lépő gyermekkel szemben.
Minden felnőtt, akinek köze van hozzá, igényt tart arra, hogy a gyermek a nap bizonyos időszakait egymagában töltse el, így feladatainak eleget tegyen. Elvárja, hogy felügyelet nélkül is képes legyen oly módon játszani, tevékenykedni, hogy közben betartja a felnőtt által közvetített azon normákat, szabályokat, amelyeket óvodában felnőttek ellenőrzése mellett gyakorolt. Önállóságot és felelősségérzetet kívánunk meg tőle testi önellátásában, gondolkodásában, tisztálkodásában.
A felnőtt természetesnek tartja, hogy a 6-8 éves gyerek képes mosakodni, törölközni, toaletthigiénét elsajátítani, fésülködni, továbbá el tudja dönteni, hogy fázik-e vagy melege van stb.
Elvárásaink között szerepel az is, hogy a gyermek képes legyen megítélni, tud-e vigyázni magára és társaira, vagy biztonságához kérnie kell a felnőtt segítségét. Jelentős kívánalom, hogy érezzen felelősséget saját “munkaszerű” tevékenységéért, amit a civilizált országokban általában az iskolai tanulás jelent.
Mindezen elvárásokat úgy foglalhatnánk össze, hogy a gyermeknek rendelkeznie kell szociális intelligenciával, amely magában foglal olyan ismereteket és képességeket, amelyek egyaránt szükségesek az iskolai tanuláshoz, a társas normák betartásához, illetve a mások iránti együttérzéshez.

A 9-12 éves gyermek
Biológiai fejlődés
Az alapja a biológiai-agyi változások.

Testi fejlődés

  • növekedés és telítődés
  • kifejlődnek a másodlagos nemi jelleg mutatói
  • a nemek közötti különbség is erőteljes: a lányok testi fejlődése általában gyorsabb, mint a fiúké.
  • a testi fejlődés, a növekedés fáradtságérzettel jár; a 10-12 éves korban kezdődő “lustaság” a testi fejlődés/növekedés és a hormonális működések változásának következménye.

Feladatok:

  • figyelembe kell venni a megnövekedő tápanyagigényt; a mennyiség mellett nagyon fontos a megfelelő minőségűek bevitele
  • a fáradtságérzet részben tényleges pihenéssel, másrészt aktív mozgással csökkenthető.

Az agy fejlődése

  • kezdetekor visszaesés tapasztalható a gondolkodás, a figyelem, az emlékezet területén.
  • az átmeneti visszaesést az agy magasabb minőségű működése követi.
  • az agy fejlődésében mutatkozó változás összefügg a tanulással. 9-12 éves kor között felbomlanak azok az agyi kapcsolatok, amelyek megelőzőleg jól működtek, biztosítva a gyermek tanulási folyamatait.
  • az agy akkor tanul (és működik megfelelően), ha a születést követően az egyes agyi területek között kapcsolatok alakulnak ki. →
  • Minél több épül ki, annál értelmesebb és tanulékonyabb a gyermek.
  • ezek a kapcsolatok alvás közben regenerálódnak, ezért olyan fontos a nyugodt és elegendő alvás gyermekkorban.
  • éppen ezek a korábban bevált, jól használható kapcsolódások “törlődnek” 9/10-12 éves kor körül;
  • az agy mintegy “kiüríti” magát, előkészítve a terepet a fejlettebb gondolkodást lehetővé tevő agyi kapcsolatok alakulásának.

Ebben a korban alakul ki sokféle elvárás a gyermekkel szemben:

  • sok pedagógushoz alkalmazkodjon
  • sokféle tankönyvből tanuljon
  • legyen önálló
  • alkalmazkodjon társaihoz és felnőttek világához

Az 5-6. évfolyamos gyerekeknél gyakran tapasztalt tanulási teljesítményromlás oka döntően az agyi (és testi/hormonális) fejlődés törvényszerűségeiben keresendő.
Az agyi kapcsolatok ilyen változása az agyi kapacitás csökkenésével jár, csökkennek az agyi funkciók több téren is:

  • gondolkodás
  • figyelem
  • emlékezés

A változások hatása a gyerekekre:

  • a gyerekek többnyire érzékelik a változást saját agyi tevékenységeikben, ettől megijednek, és megpróbálnak “úgy tenni”, mintha minden ugyanúgy zajlana, mint korábban. A “szorgalmasak” többet tanulnak, de a tananyag összefüggéseit kevéssé értik.

A változások hatása felnőttekre:

  • az 5-6. évfolyam megnövekedett követelményeit okolja
  • az első négy évfolyam hiányosságaival magyarázza

Feladatok:

  • ismeretek halmaza helyett/mellett készség- és képességfejlesztés (is) történjen
  • átmenetileg csökken az oxigénfelvétele és a gyermek alvásigénye, ezért a legfontosabb feladat a tanulásszervezés hatékonyságának növelés és a differenciálás

(Oktatáskutató és fejlesztő Intézet cikke nyomán